Albert B. Fall
Albert B. Fall | |
USA | |
Született | 1861. november 26.[1][2][3][4] Frankfort |
Elhunyt | 1944. november 30. (83 évesen)[1][2][3][4] El Paso |
Sírhely | Evergreen Cemetery |
Párt | Republikánus Párt |
Szülei | Edmonia Louisa Fall |
Házastársa | Emma Garland Morgan Fall |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert B. Fall témájú médiaállományokat. |
Albert Bacon Fall (Frankfort, 1861. november 26. – El Paso, 1944. november 30.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Új-Mexikó, 1912–1921).
Élete
[szerkesztés]A mexikói forradalom idején, amikor 1911-től 1913-ig Francisco Ignacio Madero kormányzott, az Amerikai Egyesült Államokban sokan úgy vélték, a mexikói kormány tevékenykedése nem felel meg az amerikai érdekeknek, ezért egy intervencionista csoport alakult, amely katonai beavatkozást sürgetett Mexikóban. A csoport élén Albert Fall szenátor állt, és egy olyan különbizottság felállítását indítványozta a szenátusban, amelynek feladata a mexikói helyzet tanulmányozása volt és az, hogy javaslatokat dolgozzon ki a kormány számára a mexikó belügyekbe való beavatkozásra.[5] Végül nyílt katonai intervencióra egyelőre nem került sor, mert az úgynevezett tragikus tíz nap eseményeinek eredményeképpen a Madero-kormány megbukott.[6]
Miután azonban Victoriano Huerta kormánya vette át a hatalmat, az amerikaiak két okból is aggódni kezdtek. Egyrészt a Huerta-kormány az amerikaiakkal szemben az európai befektetőket részesítette előnyben, másrészt pedig a forradalmárok által árulónak és diktátornak tartott Huerta ellen együtt harcoltak Venustiano Carranza alkotmánypárti erői (köztük Pancho Villa) és Emiliano Zapata seregei, és félő volt, hogy ha ezek a forradalmárok döntik meg a Huerta-kormányt, akkor amerikai szempontból még kedvezőtlenebb helyzet jöhet. Ezért március 9-én Albert Fall felszólalt a szenátusban: szárazföldi és tengeri erők bevetését követelte Mexikóban. Első indokként azt hozta fel, hogy így lehetne garantálni az amerikai és más idegen állampolgárok biztonságát, majd hozzátette, így kellene „elhozni a békét” Mexikóba, végül odáig is eljutott, hogy kijelentse: „megfelelő” embereket kell ültetni a mexikói hatalomba.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Lavrov 1972 151.
- ↑ Lavrov 1972 152–165.
- ↑ Lavrov 1972 194.
Források
[szerkesztés]- A chronological list of senators since the First Congress in 1789. pdf.js, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- David Bratman: Senators alphabetically. home.earthlink.net, 2012 [last update]. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- Biographical Directory of the United States Congress (angol nyelven). bioguide.congress.gov. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa
- ↑ Lavrov 1972: Lavrov, Nyikolaj Matvejevics. A mexikói forradalom 1910–1917 (magyar nyelven). Kossuth Könyvkiadó [1972] (1983). ISBN 9630922517